�letrajz Ian Murray McKellen 1939. m�jus 25.-�n l�tta meg a napvil�got az �szak-angliai Burnley-ben, sz�leinek (Denis �s Margery) m�sodik gyermekek�nt. N�v�re, Jean �t �ves volt ekkor. A csal�d nemsok�ra a Wigan nev� b�nyav�rosba k�lt�z�tt, a kis Ian itt v�szelte �t a II. vil�gh�bor�t. Ian kor�n �rdekl�dni kezdett a sz�n�szet ir�nt, sz�lei pedig b�tor�tott�k �s t�mogatt�k t�rekv�seit. Kiv�ltk�pp azt szerett�k volna, ha fiuk Shakespeare darabokban j�tszik. V�gyuk teljes�lt is, Ian igyekezett minden iskolai sz�ndarabban szerepet v�llalni �s hamarosan v�gre elj�tszhatott egy Shakespeare-i karaktert, m�ghozz� Malvolio-t a V�zkereszt, vagy amit akartok c�m� dr�m�b�l, a Bolton Gimn�zium tanul�jak�nt. Ian k�s�bb m�g sz�mtalan alkalommal j�tszott Shakespeare m�vekben, fiatalon pedig sz�vesen l�togatta a Stratford-upon-Avon sz�nh�zfesztiv�lokat, amely k�zismerten a csod�latos �r� sz�l�helye. Itt l�thatta olyan nagyok alak�t�sait, mint Olivier, Robeson, Leigh vagy Gilegud, ami k�s�bb, mint elmondta, nagy hat�ssal volt r�. Nemsok�ra a Cambridge Egyetem angol irodalom szak�nak hallgat�ja lett, de ez egyre ink�bb h�tt�rbe szorult, mivel Ian legink�bb csak a sz�nj�tsz�sra koncentr�lt. Az egyetemi �vek alatt t�bb, mint 20 darabban v�llalt szerepet. Sz�nh�zi karriere 1961-ben indult �s h�rom �v m�lva t�nt fel legel�sz�r London sz�npad�n, a Scent of Flowers c�m� darabban, amely j�t�k��rt Clarence Derwent Award-ot nyert, valamint Sir Laurence Olivier felk�rte, hogy legyen a National Theatre Company tagja, azaz j�tsszon vel�k az Old Vic Sz�nh�zban. Ian teh�t igen hamar komoly sz�n�ssz� v�lt, �s miut�n egy alkalommal Hamlet-et is volt szerencs�je elj�tszani, a k�z�ns�g „gener�ci�ja legjobb klasszikus sz�n�sz�v�” ki�ltotta ki. Ian Shakespeare szeretete olyannyira nagy volt, hogy csatlakozott a Royal Shakespeare Company tagjaihoz �s Stratford-upon-Avon-ben, valamint Londonban a nagy �r� olyan nevezetes figur�it is alak�totta, mint Romeo, Jago, Macbeth vagy Leonato, illetve m�s nagy szerz�k m�veiben is szerepelhetett a t�rsas�g tagjak�nt, pl. Csehov vagy Shaw darabokban. Az �vek sor�n szerepei�rt Ian sz�mtalan d�jat nyert, 1990-ben pedig Erzs�bet kir�lyn� lovagg� �t�tte eg�sz addigi el�ad� m�v�szet�nek jutalmak�nt, �gy Sir Ian-n� v�lt. Legels� filmje az 1968-as The Promise volt, ami meghozta neki a kedvet, hogy a sz�nh�z mellett egyre t�bbsz�r v�llaljon a kamera el�tt is szerepeket. Egyik legnagyobb alak�t�sa m�ig is a III. Richard-b�li, amelynek filmv�ltozata m�g a sz�npadi verzi�n�l is nagyobb sikert aratott, �s amely�rt Ian 1996-ban Golden Globe d�jat nyert, valamint megkapta az Eur�pai Filmakad�mia legjobb f�rfi alak�t�s d�j�t is. K�s�bb szerepelt pl. a Stephen King t�rt�net�b�l k�sz�lt Az Eminens c. filmben, a Gods and Monsters-ben ’99-ben, ami�rt Oscar-d�jra jel�lt�k, majd egy �vvel k�s�bb az X-Men – A K�v�l�ll�k c. amerikai sci-fiben. Sir Ian McKellen elismerten koroszt�lya egyik legnagyobb sz�n�sze, aki �sszesen t�bb, mint negyven k�l�nb�z� d�jat nyert alak�t�saival, mind sz�npadon, mind a filmv�sznon. Peter Jackson megtal�lta benne a t�k�letes Tolkien-i Gandalfot A Gy�r�k Ura-tril�gi�j�hoz, mi sem bizony�tja ezt jobban, hogy alak�t�sa m�g az Akad�mia tetsz�s�t is elnyerte �s 2001-ben m�sodszor jel�lt�k Oscar-d�jra. T�nyek - veget�ri�nus - a Pet Shop Boys „Heart” c. videoklipj�ben � j�tszotta a v�mp�rt - 1988-ban nyilv�nosan is elismerte, hogy homoszexu�lis. Az�ta akt�van r�szt vesz a melegek jogai�rt foly� mozgalmakban - a 2002-es Oscar-d�j kioszt�n � volt az egyik konfer�l� Autogramc�m Ian McKellen c/o ICM Limited 76 Oxford Street London W1N 0AX England